Érdekességek a zene világából #1 - Valóban a zene a közös nyelvünk?
A legtöbbünkből mély érzelmi reakciókat vált ki a zene, amely az emberi kultúrák központi eleme szerte a világon. De az elképzeléseink arról, hogy a zene mitől hangzik vidámnak vagy szomorúnak, nem univerzálisak – derül ki egy kutatásból, amelyet a lektorált, nyílt hozzáférésű folyóiratban, PLoS One-ban tettek közzé.
Egy ausztrálok által vezetett tanulmány főként az emberek érzelmi felfogása kapcsán mutatkozó különbségekre összpontosít a dúr és moll hangzású zenét központba helyezve. A nyugati kultúrákban a dúr zenét szinte általánosan boldognak, a moll zenét szomorúnak tartják. Úgy tűnik, hogy egy dallam dúrról mollra való transzponálása azonnal gyászos vagy baljós érzést kelt, amint azt a „Boldog születésnapot” című dal ezen feldolgozása is mutatja.
A tanulmány azonban megállapította, hogy ezeket az érzelmi asszociációkat nem osztották Pápua Új-Guinea egyes távoli közösségei, amelyek kevéssé voltak kitéve a nyugati zene hatásának.
„A tanulmány legfontosabb megállapítása az, hogy a dúr és moll zene ismeretének foka nagy szerepet játszik abban, hogy az emberek boldogságot tulajdonítanak a dúrnak, és szomorúságot a mollnak" - mondja Eline Smit, aki a Western Egyetemen végzett PhD tanulmányának részeként vezette a kutatást a Sydney Egyetemen.
A tanulmányhoz Smit és kollégái a hangok érzelmi asszociációit vizsgálták a Pápua Új-Guineában található Uruwa folyó völgyének számos falujában. A völgy csak kisrepülővel vagy többnapos túrával közelíthető meg, és a falvak hasonló zenei hagyományokkal rendelkeznek, de a nyugati stílusú zenének eltérő mértékben vannak kitéve.
„A nyugati hallgatók és a nyugati zenének kitett csoport nagyobb valószínűséggel mondta azt, hogy a fő ritmus vagy dallam vidám” – magyarázza Smit. „A nyugati zenének minimálisan kitett csoport azonban nem tartotta vidámnak ugyanezeket” – tette hozzá a kutató.
Smit, aki képzett klasszikus zongoraművész, PhD-képzése során kezdett érdeklődni a zene és az érzelmek kapcsolata iránt. Kutatásai az emberek érzelmi reakcióira összpontosítanak az ismeretlen zenei rendszerek kapcsán.
„Ez a tanulmány némi betekintést nyújtott az ismertség fokának szerepére a zenére adott érzelmi reakciók terén, de ez nem jelenti azt, hogy ne léteznének univerzális válaszok. A jövőre nézve érdekes lenne jobban szétválasztani a korábbi expozíció és az ismertség hatását a lejátszott zenére adott válaszok esetében." - összegezte Smit.
Forrás: cosmosmagazine.com, kiemelt kép: Canva