Global Music Report: jelentős növekedést produkált a zeneipar, de vannak problematikus területek
Nemrég elkészült Global Music Report, amely szerint 2023-ban a zeneipar jelentős növekedést ért el a különböző bevételi források révén. Mindazonáltal továbbra is vannak olyan területek, amelyek kihívást jelentenek a zenészek és a zeneipari szereplők számára egyaránt. Tekintsük át az aktuális trendeket és dilemmákat!
A számok nem hazudnak
Az IFPI legfrissebb Global Music Reportja szerint a zeneipar jelentős növekedést produkált 2023-ban. A zenei felvételekből származó globális bevételek 10,2%-kal nőttek, nagyrészt a fizetett streaming előfizetéseknek köszönhetően. Az előfizetéses streaming bevételek 11,2%-kal emelkedtek, ez a globális piac 48,9%-át teszi ki. A növekedés nagy része a lemezkiadók folyamatos befektetéseinek köszönhető, amik évente több mint 7,1 milliárd dollárt költenek A&R-ra és marketingre.
Mit árulnak el a számok a zeneipar helyzetéről és jövőjéről? Az első, vitathatatlanul legfontosabb megállapítás az, hogy a zenei streaming szolgáltatásokat továbbra is kedvelik a fogyasztók, és így nagyon fontosak a művészek számára. Fontos tehát, hogy a zenészek dalaikat streaming szolgáltatásokba töltsék fel, hogy azokat még többen fedezzék fel és hallgassák.
A zenei streaming platformok üzemeltetői tisztában vannak a piaci pozíciójukkal, miközben folyamatosan továbbfejlesztik szolgáltatásaikat. Például az elmúlt néhány hónapban a Spotify számos új funkciót vezetett be, köztük egy mesterséges intelligencia aéapú lejátszási lista funkciót és videó tanfolyamokat is tesztel az Egyesült Királyságban. Ugyanakkor korlátozásokon is dolgoznak amelyek nem egyformán előnyösek minden művésznek és fogyasztónak. Ezek közé tartozik a Spotify jogdíjfizetési rendszerének módosítása is. A Tidal viszont úgy döntött, hogy felhagy az ingyenes előfizetési modelljével, és egy egyszintű előfizetést vezet be, amely havi 10,99 dollárba kerül. Közben a Spotify is bejelentette, hogy ismét emeli árait.
Ezt se hagyd ki: Trükkök a Spotify algortimusának befolyásolására
Csalások, jogdíjak, monopol helyzetek
Természetesen vannak megoldásra váró kihívások is.
A streameléssel kapcsolatos csalások, visszaélések továbbra is gondot jelentenek, ezért a szolgáltatók folyamatosan új rendszereket vezetnek be a probléma megoldására. Például a Spotify ezt úgy teszi, hogy felderíti a csaló tevékenységeket, és az elkövetőket sávos büntetéssel sújtja. Az új bevezetések részeként a platform úgy döntött, hogy leállítja a jogdíjfizetést azoknak a személyeknek, akik rövid zajtartalmakat töltenek fel. Ehelyett azoknak a művészeknek adja a pénzt, akik szerinte „keményen megdolgoznak" érte.
Míg a jogdíjak újraelosztása általában az előadók javát szolgálja, pénzt csak azok kapnak, akiknek stream száma meghaladja az 1000-et. A streamelési számok közötti különbség azonban megdöbbentő: a Bloomberg szerint 2023-ban 45,6 millió dal 0, azaz zéró, míg 10 szám több mint 1 milliárd streamet generált. Mindez jól mutatja, hogy a változtatások anyagilag ismét a már befutott zenészeknek kedveznek. Emellett a művészek és az iparági szereplők továbbra is kritizálják a streaming platformokat az alacsony díjazásaik és a zenefogyasztási piacon elfoglalt dominanciájuk miatt. A szolgáltatók függővé teszik a művészeket tőlük, miközben nem fizetik meg őket elég jól. Ezzel összefüggésben egyesek kiemelik a három streaming óriás – Spotify, Apple Music és Amazon Music – szerepét és monopóliumszerű státuszukat.
Olvastad már? Vigyázz, kész, streaming – így maxold ki az Apple Music-ot!
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek
A mesterséges intelligencia kapcsán a zenészek aggodalmai sokrétűek. Míg egyesek attól tartanak, hogy az AI részben vagy egészben felváltja őket, mások a szerzői jogok megsértésétől és az úgynevezett deep fake csalásoktól tartanak. A mesterséges intelligencia már valóban sok mindenre képes, de nem fog eltűnni, sőt, egyre fejlettebbá válik, úgyhogy az a zenész, aki időben felveszi a ritmust az új technológiával és megpróbálja kihasználni az előnyeit, valószínűleg előnyre tesz szert.
Míg egyes kormányok megkezdték a mesterséges intelligencia korlátozását, valamint a zenészek és állampolgárok védelmére irányuló törvények és szabályozások bevezetését, sok vállalat figyelmen kívül hagyja ezeket, és továbbra is mesterséges intelligencia eszközöket épít be termékeibe. Jelenleg folyamatos konfliktus van az AI eszközök támogatói és ellenzői között, és a jogi keret hiánya csak elnyújtja az ilyen vitákat.
Kapcsolódó tartalom: A jövő zenéje: a mesterséges intelligencia előnyei
A zeneiparban dolgozók bizonytalan helyzete
Globális és hazai szinten is elmondható, hogy több zenész küzd a létbizonytalansággal.
A Global Music Report szerint az elmúlt hónapokban több nagyvállalat döntött úgy, hogy szerződést bont alkalmazottaival. Elbocsátások történtek a Universal Music Group, a Warner Music, a YouTube és a Spotify vállalatoknál is, ami váratlanul érintette az alkalmazottakat. Az ilyen döntéseket gyakran olyan általános, de elvont jelenségek indokolják, mint az innováció, a versenyképesség, a szerkezetátalakítás vagy a fejlesztés igénye. Mivel meggyőzően hangzanak, általában minden további kérdés nélkül elfogadják őket. De amennyiben egy vállalat nem küzd komoly pénzügyi gondokkal, az elbocsátások nem feltétlenül szükségesek. Inkább arról lehet szó, hogy a gazdaságosság, piacképesség kerül előtérbe a fenntarthatóság és a méltányosság rovására. Amikor a vállalatok kevésbé tűnnek nyereségesnek a befektetők, szponzorok előtt, drasztikus lépéseket tesznek a költségek csökkentése érdekében – más szóval elbocsátják az embereket.
Ennek az összetett helyzetnek egy lehetséges megoldása a derowth nevű koncepció lehet. A mozgalom azt hirdeti, hogy hagyjanak fel a növekedés iránti könyörtelen törekvéssel vállalatok, és a társadalmi és ökológiai jólétet helyezzék előtérbe a profittal, a túltermeléssel és a túlfogyasztással szemben. Ez minden bizonnyal elősegítené a fogyasztók és a munkavállalók élethelyzetének stabilizálását is. Mégis, mivel a jelenlegi gazdasági rendszernek nem ez a prioritása, az elbocsátások mindaddig megmaradnak az iparágon belül, amíg nagyobb gazdasági változások nem következnek be.
Ez is érdekelhet: A bolygó az egyetlen táncparkettünk – zenei rendezvények és a fenntarthatóság
További trendek 2024-ben
- A zenefogyasztás további személyre szabása AI eszközökkel.
- Műfaji keveredés és még több niche műfaj kialakulása.
- A „szuperrajongók” megcélzása és különböző módokon való kapacitálása.
- Növekedés a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, a szubszaharai Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában.
- A regionális, nem angol zene fogyasztásának és előállításának növekedése.
- A videótartalom továbbra is nagyon releváns lesz a zenei marketing szempontjából.
- A hallgatók továbbra is kritizálják azokat a hírességeket, akik nem hajlandók kiállni az emberi jogok mellett.
Szeretnéd meglovagolni a trendeket és még tovább népszerűsíteni a zenédet? Jó volna több koncertet adni? Megjelennél a médiában? Regisztrálj Magyarország elsőszámú digitális koncertszervező startupjának felületére és használd ki a benne rejlő lehetőségeket te is!
Források: iMusician.com, globalmusicreport.ifpi.org
Kiemelt kép: Canva