A régi zenék jobbak, mint a maiak? (2. rész)
Egy korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy egy tavalyi MRC kutatás alapján az Egyesült Államokban hallgatott zenék több mint 70%-a 18 hónapnál régebbi, de sok esetben még ennél is korábban keletkezett, akár évtizedekkel ezelőtti dalok a legnépszerűbbek manapság. Ennek miértjei igen szerteágazóak. A vice.com újságírója is elmerengett ezen a problémakörön, viszont ő arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért nem tud lelkesedni az aktuális zenék iránt, és miért lesz libabőrös a mai napig a tinédzserkorában hallgatott számoktól? Hogy kiderítse, felhívta Tom ter Bogt kulturális pszichológust, az Utrechti Egyetem popzene professzorát, aki a zenei ízlés és az ifjúsági kultúra fejlődésével foglalkozik.
A szakértő rávilágított, hogy sokan tapasztalják ezt; egyszerűen nem érzik azt az új zenékkel kapcsolatban, amit a régiek esetében.
De mi lehet a háttérben? Nincs új a nap alatt? Az eredetiség hiánya? A kreativitás halála? A rengeteg zene között nem találjuk meg a sajátunkat? Amint kilépünk a tinédzserkorból már mást jelent számunkra a zene?
A tinédzserkor meghatározó
Tom ter Bogt szerint „alapvetően két olyan időszak van az ember életében, amikor a zene nagyon fontos: a serdülőkorban és idős korban." Kiemelte, hogy 14 és 22 éves kor között a zene bekeretez mindent, amit átélünk: az szüleinktől való eltávolodást, a barátainkkal töltött időt, és a legtöbben ilyenkor lépünk először romantikus kapcsolatokba, felfedezve szexualitásunkat. Ezek mind nagyon fontos lépések a felnőtté válásban, és mindezt körülöleli a zene.
„Sok zene arról szól, mit jelent fiatalnak, szerelmesnek és valaki által cserbenhagyottnak lenni – pontosan ezért nagyon fontos a zene ebben az életszakaszban„ - teszi hozzá a professzor.
Majd azzal folytatja, hogy ez az az időszak az életünkben, amikor kialakul a zenei ízlésünk; 14 éves korunkra részben már kialakult, 22 éves korunkra pedig beérett. 22 éves korunk után nem sokat változik, persze felfedezhetünk új szamokat, viszont mindig a tinédzserkorunkban megkedvelt zenékhez fogunk kapcsolódni, így vagy úgy.
Kapcsolódó tartalom: A régi zenék jobbak, mint a maiak?
A zenei ízlés kialakulása
Hogyan, miknek a hatására alakul ki a zenei ízlés? A szakértő rávilágít, hogy fontos az időfaktor; a 17. században más volt az emberek ízlése, mint most. A hely, ahol élünk, szintén kardinális ebben a kérdésben. Kínában vagy Nigériában az emberek más zenét hallgatnak, mint Európa országaiban, bár természetesen vannak univerzális, mindenki által kedvelt zeneművek.
A szüleink is fontos szerepet játszanak a zenei ízlésünk kialakításában, bár nem annyira, mint a barátaink. A kutatások azt mutatják, hogy mindez egy kétirányú folyamat: a zenei ízlésünk szerepet játszik abban, hogy milyen döntéseket hozunk, amikor barátokra találunk, és a barátok is befolyásolják zenei ízlésünket.
A környezetünkön túl a saját személyiségünk is befolyásolja a zenei ízlésünket.
Tom ter Bogt azt állítja, hogy van összefüggés a zenei ízlés és a személyiség között. „Saját kutatásaim azt mutatták, hogy például a rockrajongók általában kicsit rendetlenebbek, komorabbak és esetlenebbek az átlagosnál. Azok, akik a mainstream popzenét kedvelik, általában valamivel vidámabbak, a hip-hop rajongók gyakran meglehetősen társaságkedvelőek, és hajlamosak kapcsolatokat keresni más emberekkel; a klasszikus zene rajongói pedig nyitottabbak az új élményekre. De ezek a korrelációk a zenei ízlés és a személyiség között nem túl erősek (...)." Vannak nagyon vidém, életrevaló rockfanok és komor, érzékeny poprajongók is.
Az interjúban Tom ter Bogt arra is kitér, hogy bizonyos kábítószerek - mint például az ecstasy - lehetővé teszik a zene még intenzívebb megélését. Ez ugyanakkor csalóka, hiszen az adott zenét már eleve szeretni kell ahhoz, hogy elérjük a vágyott tudatállapotot. Ha nem vagy benne, nem kötődsz hozzá, a drogok nem fogják hirtelen megkedveltetni veled.
Érdekes tény továbbá, hogy például az Alzheimer-kórban szenvedő emberek néha már nem ismerik fel saját családtagjaikat, de még mindig képesek felismerni tinédzserkoruk zenéjét. Valójában a zene az utolsó dolog, ami eltűnik valakinek az emlékezetéből...
Mit kell tennünk, hogy újra lelkesedni tudjunk az új zenék iránt?
A professzor szerint hasznos lehet, ha adott pillanatokban hangulatunkhoz illő mai zenét választunk. Ezen felül az is segít, ha olyan dalokat hallgatunk, amelyek hasonlítanak a tizenéves korában felfedezett zenékhez – az algoritmusok nagyon hasznosak lehetnek ezek felfedezésében. Továbbá - ez már a mi tanácsunk -, ne féljünk a kísérletezéstől, az új hangok, stílusok befogasától, bátran evezzünk ismeretlen vizekre, mert soha nem tudhatjuk, hogy hol és mi talál ránk a zenei kalandozásaink közben!
Kiemelt kép: Canva, forrás: vice.com