Érdekességek a zene világából #4 - A 27-esek klubjának rejtélye
Van valami lenyűgöző és egyben tragikus abban a gondolatban, hogy a világ legfényesebb csillagai 27 évesen hunynak ki. Az úgynevezett 27-esek klubja már fél évszázada foglalkoztatja a közvéleményt. Tagjai között olyan legendás zenészeket találunk, mint Jimi Hendrix, Janis Joplin, Jim Morrison, Kurt Cobain és Amy Winehouse. Vajon van-e valóságalapja ennek a jelenségnek, vagy csupán véletlen egybeesések halmaza, amelyen újra és újra megrökönyödünk, mítoszt teremtve magunknak?
A 27-esek klubjának eredete
A történet az 1970-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Brian Jones, Jimi Hendrix, Janis Joplin és Jim Morrison mind 27 évesen, alig két éven belül hunytak el. Ez a megdöbbentő egybeesés kitörölhetetlen nyomot hagyott a kollektív emlékezetben. Nem csupán a zenészek életkora volt közös, de a zenei zsenialitásuk, az ellenkulturális jelentőségük és a tragikus hátterük is, utóbbit leginkább a hírnév, a drogok és a belső küzdelmeik körvonalazták.
Az ezt követő évtizedekben további ikonikus figurák csatlakoztak a 27-esek klubjához, köztük Kurt Cobain és Amy Winehouse. A mítosz egyre erősödött, és a 27 éves kor egy misztikus számmá vált a tehetséges, de tragikus sorsú művészek számára.
Ez is érdekelhet: Zene és divat kapcsolata: a flapperektől a hippiken és a punkokon át a kevert stílusokig
Tényleg félni kell a 27 éves kortól?
A legfrissebb kutatások szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy a 27-es életkor valóban veszélyesebb lenne, mint bármelyik másik. Egy vizsgálat 344 156 híres, elhunyt személy adatait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a 27 éves korban bekövetkező halálozás nem gyakoribb, viszont az ebben a korban elhunytak sokkal nagyobb figyelmet kapnak a nyilvánosságban
A kutatók a Wikipedia-oldalak megtekintési adatait használták a hírnév mérésére, és azt találták, hogy a 27 éves korban elhunyt személyekről szóló oldalak lényegesen több figyelmet kapnak, mint azok, akik hasonlóan fiatalon, de más életkorban haltak meg. Ennek következtében az emberek útjába gyakrabban kerülnek azok a történetek, amelyek a 27-es klubhoz köthetők, akkor is, ha nem ismerik a mítoszt. Ez pedig egy önmagát erősítő folyamatot eredményez, amely még valóságosabbnak tűnteti fel ezt a jelenséget.
Olvastad már? A hangkazetta reneszánsza, avagy nosztalgiára fel!
Miért marad meg a mítosz a köztudatban?
A kutatók szerint a 27-esek klubjának fennmaradását három jelenség segíti elő, ezek az alábbiak:
Path dependence: egy kezdeti, véletlenszerű esemény olyan precedenst teremt, amely befolyásolja a jövőbeli történéseket. A 27 évesen elhunyt hírességek első hulláma egyfajta előírt narratívát hozott létre.
Stigmergia: az információk digitális nyomai (pl. Wikipedia-oldalak, online cikkek, dokumentumfilmek) tovább erősítik a mítoszt, így az folyamatosan visszakerül a köztudatba.
Memetikus reifikáció: ha egy történetet igaznak hiszünk, az valós következményekkel járhat. A 27-esek klubjának mítosza is befolyásolja azt, hogy kik maradnak fenn a kulturális emlékezetben.
A mítoszok ereje
A mítuszok nem feltétlenül a tényekről szólnak, hanem arról, hogy milyen történetek rezonálnak az emberekkel. A 27-esek klubjának mítosza magában hordozza a zsenialitás múlékonyságát, az emberi élet törékenységét, és azokat az ismétlődő mintákat, amelyeket hajlamosak vagyunk felfedezni a világban. Bár a statisztika szerint nincs valóságalapja, a történet maga mégis megkerülhetetlen része a kultúránknak.
Kiemelt kép: Micelotta Archives / Getty Images, forrás: theconversation.com