A reflektorfény árnyoldala: hogyan taszít kiégésbe a zeneipar, és mit lehet kezdeni vele? Tabár-Halász Mariannal beszélgettünk
Hogyan lehet felismerni a kiégés jeleit, miként találhat egy zenész vagy egy, a kulisszák mögött dolgozó szakember fenntartható egyensúlyt a munka és a pihenés között a toxikus produktivitás korában? Mi köze mindennek az önismerethez? Tabár-Halász Mariann zenei menedzser, a KoncertBooking.com társalapítója és önismereti terápiás konzulens évtizedek óta figyeli, hogyan hat a kiégés a zeneipar szereplőire, és az alábbiakban az ő segítségével igyekszünk válaszokat találni a fentebbi kérdésekre.
A kiégés mibenléte zenészeknél
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mit jelent a kiégés a zenészek esetében, és miben különbözik (ha különbözik) a más szakmákban tapasztalható kiégéstől? Mariann rámutat, hogy a kiégés érzelmi, mentális és fizikai szinteken egyaránt megmutatkozhat. Jellemző tünetei közé tartozik a folyamatos fáradtság, kimerültség, motivációhiány, szorongás, depresszió, alvászavarok, gyakori megbetegedések, döntéshozatal nehézségek, fokozódó pesszimizmus és a társas kapcsolatok elhanyagolása. Ezek külön-külön vagy együttesen is megjelenhetnek.
Ismert zenészek esetében a kiégés kockázata még nagyobb, mivel mindennapjaikat a nyilvánosság előtt élik, és folyamatosan nyomás alatt állnak a közönség elvárásai és a kritikák miatt. Ez az állandó stressz felgyorsíthatja a kiégési folyamatot. A folyamatos teljesítménykényszer – például az elvárás, hogy minden új dal még jobb legyen az előzőnél – kimerítheti a kreatív energiákat, ami további frusztrációhoz vezethet.
A szakértő kiemeli továbbá, hogy a nem hagyományos munkarend miatt a zenészek számára nehezebb a társas kapcsolatok ápolása, és a munka-magánélet egyensúlyának fenntartása is kihívást jelenthet. Mivel a legtöbb zenész szabadúszóként dolgozik, az anyagi siker elérése hosszú időbe telhet, a gazdasági bizonytalanság pedig tovább növelheti a stresszt és hozzájárulhat a kiégés kialakulásához.
Ez is érdekelhet: Mentálhigiéné a zeneiparban: Támogató szervezetek, platformok
Kiégésre utaló jelek
Mariann szerint a kiégés egyik árulkodó jele a motiváció elvesztése, amikor a zenélés már nem örömforrás, hanem pusztán kötelesség, például a bevételszerzés érdekében. Ilyenkor a fellépések és próbák rutinszerűvé válnak, a kreativitás pedig megtorpan – hosszú időn keresztül nem sikerül új dalokat írni. Mindezek következtében mentálisan és érzelmileg is megterhelő állapot alakulhat ki, amelyet szorongás, depresszió, hangulatingadozás és a kilátástalanság érzése kísérhet. Fizikai tünetek is jelentkezhetnek, mint az állandó fáradtság, alvásproblémák, valamint hangproblémák, például rekedtség, folyamatos torokfájás vagy a hangterjedelem csökkenése.
Komoly figyelmeztető jel lehet, ha valaki függőséget okozó szerekkel próbálja kezelni a stresszt, vagy ha a zenekaron belüli konfliktusok egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak.
Mariann hozzáteszi: az önértékelési problémák szintén jelentős szerepet játszhatnak a kiégésben: sok tehetséges zenész és énekes érzi úgy, hogy nem elég jó a szakmához, és egyre nagyobb nyomás alá kerül emiatt. Ha ez az érzés elhatalmasodik, akár a pálya elhagyásához is vezethet.
Olvastad már? Mentálhigiéné a zeneiparban: könyvek a lelki egészség megőrzéséhez
Fotó: Canva
Az önismeret szerepe
Napjainkban talán nincs olyan ember, akinek az életében ne jelenne meg valahol, valamilyen formában a kiégés, amelyre általában elkerülendő dologként gondolunk.
A kiégés valójában nem egy negatív állapot vagy betegség, hanem egy fontos jelzés, egy pozitív lehetőség, amely arra hív, hogy újraértékeljük az életünket. Sokan rossz dologként tekintenek rá, pedig egy lehetőség arra, hogy mélyebb önismeretre tegyünk szert, és közelebb kerüljünk önmagunkhoz.
Mariann szerint a test és a lélek nem véletlenül küld figyelmeztető jeleket. Ha fáradtságot, motivációvesztést vagy érzelmi kimerülést tapasztalunk, az arra utal, hogy valami nincs összhangban az életünkben.
A kiégés tehát voltaképpen egyfajta meghívás arra, hogy levetkőzzük a régi, tanult mintákat és elvárásokat, és elkezdjük felfedezni, kik is vagyunk valójában, mit szeretnénk igazán. Gyakran egy karrier-, szemlélet- vagy életmódváltás előszobája, hiszen sokan ilyenkor döbbennek rá, hogy nem a saját útjukat járják, vagy hogy változtatniuk kell a ritmusukon és prioritásaikon, magyarázza Mariann. Tapasztalatai szerint a kiégés sokszor abból fakad, hogy külső elvárásoknak próbálunk megfelelni, amelyek nincsenek összhangban a belső értékrendünkkel. Ez azonban lehetőséget teremt arra, hogy letisztázzuk, mi az, ami igazán fontos számunkra. Sokan egy kiégés után teljesen más módon tekintenek az életükre, a siker fogalmára vagy a munkához való viszonyukra – és végül egy sokkal kiegyensúlyozottabb, autentikusabb életet élnek.
Akkor jó, ha fáj?
Gyakran hallani, hogy a legnagyobb dalok nagy szenvedés árán születnek, de a szakember szerint érdemes megnézni, hány sztár élete ment tönkre ennek következtében:
Ha a felszín mögé nézünk, láthatjuk, hogy a szenvedés sokkal inkább az önismeret, az önelfogadás és az önszeretet hiányából fakadt, nem pedig a hitelességet szolgálta – sokkal inkább vezetett önpusztító életformához, depresszióhoz és alkotói válsághoz.
Kétségtelen, hogy a fájdalom és a nehéz érzelmi tapasztalatok inspirálhatják a zenét, mivel az emberek erősen kötődnek az őszinte, érzelmekkel teli dalokhoz. Azonban – Tabár-Halász Mariann elmondása alapján – a hitelesség nem a fájdalom mértékén múlik, hanem azon, hogy az előadó mennyire képes kapcsolódni saját érzéseihez és azokat őszintén kifejezni.
A terápiás konzulens kihangsúlyozza: az ihlet nemcsak a szenvedésből fakadhat, hanem örömből, szeretetből, nosztalgiából vagy akár hétköznapi pillanatokból is. A boldogság nem csökkenti a művészi mélységet, ahogyan a fájdalom sem garantálja az őszinteséget. Sok nagy dalszerző azért hat igazán mélyen, mert az érzelmek teljes spektrumát képes átadni a zenéjén keresztül. A romantizált „kínozott művész” képe félrevezető, hiszen az alkotás és az önkifejezés nem csupán a szenvedésből táplálkozhat. Az igazi művészi erő abban rejlik a szakértő szerint, hogy valaki önazonosan és nyitottan képes kifejezni mindazt, amit megél, függetlenül attól, hogy az fájdalmas vagy felemelő.
Kapcsolódó tartalom: Indulj el az önismeret felé vezető úton! Oké, de hogyan?
Fotó: Canva
Kis produkció = kis baj, nagy produkció = nagy baj?
Mariann úgy véli, van is és nincs is különbség aközött, hogy valaki kisebb vagy nagyobb produkcióban alkot. Van, mert a környezet, az elvárások és a nyomás mértéke eltérő. Nincs, mert ami a kisebb produkcióban egyfelől szabadság, másfelől teher, és mindenképpen megjelenhet a kiégés. Egy kisebb produkcióban a művész nagyobb kreatív szabadságot élvezhet, hiszen kevesebb külső elvárásnak kell megfelelnie. Az ilyen közeg intimebb és támogatóbb lehet, ami segíthet megőrizni az önazonosságot.
Ugyanakkor a kisebb anyagi és szakmai háttér nehézséget is jelenthet, mert a művésznek gyakran több szerepet kell betöltenie, például menedzsment és marketing terén is. Egy nagyobb produkció ezzel szemben nagyobb láthatóságot és erőforrásokat biztosít, viszont a sikerrel együtt jár a fokozott elvárás és nyomás. A menedzsment, a kiadó vagy a piac elvárásai befolyásolhatják a művészt abban, hogyan döntsön a saját művészetéről.
A folyamatos teljesítménykényszer és a médiafigyelem miatt könnyebb kiégni ebben a közegben. Ugyanakkor mindkét helyzetben kulcsfontosságú az önismeret és a saját határok felismerése. A legfontosabb, hogy az alkotó megőrizze az önazonosságát és ne csak külső elvárásoknak akarjon megfelelni. Az önreflexió és a mentálhigiénés gyakorlatok segíthetnek abban, hogy a művészet hosszú távon is örömforrás maradjon.
A mentőövek segíthetnek
Önismeret, önelfogadás és önszeretet nélkül a zenész könnyen elveszítheti önazonosságát, és a külső elvárások rabjává válhat, részletezi Mariann. A kiégés megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyen saját határaival, értékeivel és valódi motivációival. Emellett fontos, hogy ne csak a siker hajszolása vezérelje, hanem a zene iránti belső szenvedély és az önkifejezés öröme.
A szakember tudatos időbeosztást javasol, amelyben helyet kap a pihenés és a spontán alkotás is. A mentális és fizikai jólét fenntartásához stabil napi rutin, megfelelő alvás, táplálkozás és stresszkezelési technikák alkalmazása kulcsfontosságú. A támogató közeg, a kapcsolódás más művészekkel és a közösség ereje szintén segíthet megbirkózni a szakmai és érzelmi kihívásokkal. A pénzügyi bizonytalanság csökkentése érdekében pedig érdemes több lábon álló karriert építeni, hogy az anyagi nyomás ne tegye tönkre a kreativitást.
Ez is érdekelhet: 8 tuti módszer a (zenei) kiégés ellen
A siker nem egyenlő a folyamatos hajtással – a fenntartható művészi pálya a tudatos egyensúly megtalálásáról szól. A toxikus produktivitás kultúrájában különösen fontos, hogy a művész időben felismerje a túlterheltséget, és ne féljen visszavenni a tempóból. Az igazi érték az önazonos alkotás, amely nem külső kényszerből, hanem belső elhivatottságból születik.
Fotó: Canva
Burnout a kulisszák mögött
A több évtizede a magyar zenei közegben mozgó szakember felhívja a figyelmet arra, hogy az önismeret, az önelfogadás és az önszeretet hiánya nemcsak a zenészek, hanem a háttérben dolgozók – menedzserek, koncertszervezők és stábtagok – kiégésének is az egyik legfőbb oka. Ha valaki folyamatosan mások igényeit helyezi előtérbe, és nem figyel a saját szükségleteire, könnyen túlterheltté és érzelmileg kimerültté válhat.
A zeneipar háttéremberei gyakran láthatatlanul dolgoznak, kevés elismerést kapnak, és hajlamosak kizárólag a teljesítményük alapján értékelni önmagukat, ami hosszú távon önfeladáshoz vezethet.
Mariann szerint a kiégés megelőzéséhez elengedhetetlen a tudatos határhúzás, a munkaritmus kiegyensúlyozása és az önreflexió, hogy felismerjék, mikor és hol kell változtatni.
A zeneipar kulisszái mögött dolgozóként a folyamatos rendelkezésre állás és a vég nélküli problémamegoldás helyett fontos a pihenésre és a feltöltődésre is időt szánni. „A háttérben dolgozóknak is szükségük van támogató közegre, ahol megoszthatják a kihívásaikat, és elismerést kaphatnak a munkájukért. A siker nem attól függ, hogy valaki folyamatosan hajt, hanem attól, hogy hosszú távon is fenntartható módon tudja működtetni önmagát. Ha nincs meg az önazonosság és a belső egyensúly, a munka könnyen kizsigerelő robotpilóta-üzemmóddá válhat” – árnyalja a szakember, kiegészítve azzal, hogy a kiégés elkerüléséhez a háttérembereknek is tudatosan figyelniük kell arra, hogy ne csak másokat támogassanak, hanem önmagukat is. Az igazi fenntarthatóság abból fakad, hogy valaki nemcsak másokért, hanem saját magáért is felelősséget vállal.
Ha szeretnél részt venni Mariann programjain, ezen a linken tájékozódhatsz. Ha pedig megtapasztalnád a stresszmentes digitális koncertszervezés előnyeit, a KoncertBooking.com-ra itt tudsz regisztrálni.
Szerző: Zahorján Ivett, kiemelt kép: Zsólyomi Norbert
Címkék
Zeneipar interjú kiégés tippek zenészeknek önismeret Tabár-Halász Mariann önismereti terápiás konzulensHasonló cikkek
