Pénzügyi kiskokos zenészeknek, 1. rész: minden, amit az EKHO-ról érdemes tudnod
Elindítjuk pénzügyekkel kapcsolatos cikksorozatunkat, hiszen tudjuk, hogy manapság nem könnyű kiigazodni a különböző adóügyi és gazdasági kérdésekben zenészként. Elsőként egy, a zenészek körében is használatos adózási formáról, az EKHO-ról lesz szó. Az EKHO, vagyis az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kapcsán Ádám Zsuzsa regisztrált mérlegképes könyvelővel beszélgettünk.
Mit jelent az EKHO és kik választhatják ezt az adózási formát?
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) olyan adózási forma, amit egyes meghatározott foglalkozások művelői választhatnak, amennyiben megfelelnek az előírt egyéb feltételeknek is.
Az EKHO szerinti adózást az a magánszemély választhatja, aki ezen foglalkozások valamelyikét űzi és ezzel adóköteles bevételt szerez. Elnevezéstől függetlenül az a tevékenység is az EKHO választására jogosít, ami tartalma alapján megfelel a felsorolásban szereplő foglalkozásoknak, munkaköröknek. Fontos kitétel, hogy csak akkor választható az EKHO szerinti adózás, ha ezen foglalkozások gyakorlásakor az adózó a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.
Az EKHO választásának további feltételei: amellett, hogy a felsorolt foglalkozásokból szerez adóköteles bevételt, az EKHO-t választó magánszemélynek a következő feltételeknek is meg kell felelnie.
Rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket. Ilyen jövedelem lehet:
· munkaviszonyból származó munkabér
· SZJA adózású egyéni vállalkozó vállalkozói kivét
· társas vállalkozói közreműködés ellenértéke.
Nyugdíjasok is választják az EKHO-t, rájuk a fentiekben írt jövedelmi kitétel nem vonatkozik.
Mekkora az EKHO mértéke?
Az EKHO csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható.
Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő, általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazhatja az EKHO-t. Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.
Nyugdíjas magánszemély esetében az összeghatár évi 60 millió forint.
Nem nyilatkozhat az adóévben EKHO választásáról az a magánszemély, aki a fentiek szerinti összeghatárt már elérte.
Ha a magánszemély áfa fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az áfa-val csökkentett bevétel értendő.
Mi az EKHO alapja?
Az EKHO alapja a foglalkozáslistában szereplő foglalkozással szerzett bevétel. Ha a magánszemély áfa fizetésre kötelezett, ezt a bevételt az áfa-val csökkenteni kell.
A magánszemélynek az EKHO-alap összegéből általános esetben 15 % EKHO-t kell fizetnie. Ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, a fizetendő EKHO mértéke 9,5%.
A kifizetőt 2022. szeptember 1-jétől nem terheli EKHO adófizetési kötelezettség.
Kinek a feladata az EKHO bevallása?
A kifizető feladata a magánszemély által fizetendő EKHO levonása, befizetése és bevallása. A jogszerűen EKHO-alapként figyelembe vett, bevétel után megfizetett EKHO az SZJA-t, a biztosítottat terhelő TB járulékot és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.
Ezt figyelembe véve, a kifizetőt és a magánszemélyt tehát az EKHO-alappal kapcsolatban az előbbieken kívül (15%, vagy 9,5% ) további fizetési kötelezettség nem terheli.
Mire kell figyelni a szerződéskötés és nyilatkozattétel kapcsán?
Ha az EKHO választására jogosult magánszemély a foglalkozását munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az EKHO választására, illetőleg mértékére vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti.
A kifizetőnek a még nem számfejtett összeget kell figyelembe venni. Ezért fontos a tevékenység megkezdése előtt nyilatkozni. A kifizető az adóévben mindaddig a nyilatkozat szerint vonja az EKHO-t, amíg a magánszemély vissza nem vonja azt. A magánszemélynek vissza kell vonnia a nyilatkozatát, ha a bevétel nagyságára tekintettel már nem jogosult az EKHO szerinti adózásra.
Ha a magánszemély a tevékenységét vállalkozási szerződés, vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az EKHO választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt kell nyilatkoznia.
Például egy előadó, amikor a fellépésére szerződést köt a megbízóval, akkor ez esetben magánszemélyként teszi azt (nem az esetleges egyéni-, vagy társas vállalkozásával), és a szerződés részét képezi az EKHO nyilatkozat is. Fontos szem előtt tartani, hogy az EKHO adózással szerzett bevétel a magánszemély adózott bevétele, és nem vonandó össze a vállalkozása bevételével.
A zenélés mellett figyelj az adóügyeidre is!
-
Fotó: Canva
Mi van akkor, ha egy zenész, zenei szakember eléri, meghaladja a foglalkozásának megfelelő bevételi határát?
Amikor a magánszemély eléri a rá vonatkozó éves bevételi összeghatárt, ha egész évre adott nyilatkozatot, akkor vissza kell azt vonni, még az értékhatárt túllépő kifizetés bekövetkezése előtt. Illetve az értékhatár elérése után, az adóév további részében már nem alkalmazhatja az EKHO-t.
Amennyiben a magánszemély jogosulatlanul szerez EKHO-s jövedelmet, akkor e bevétel EKHO-alapnak tekintett részét az adott évi SZJA alap megállapításánál figyelembe kell venni, és ezen szabályok szerint kell adóznia a vonatkozó bevétel után.
Az EKHO szabályai szerint adózó bevétel a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (pl. táppénz, GYED) számításakor nem vehető figyelembe.
Milyen lehetőségei vannak annak a zenésznek, zenei szakembernek, aki nem tud az EKHO-val adózni?
Ez esetben munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, egyéni-, vagy társas vállalkozásban tud bevételszerző tevékenységet folytatni.
Hogyan zajlik az EKHO-s elszámolás és adózás abban az esetben, amikor egy zenész külföldön lép fel, külföldi megbízóval dolgozik?
Az EKHO törvény 1§. 1. bekezdése értelmében ez esetben az EKHO szabályai nem alkalmazhatóak.
Milyen egyéb fontos szabályokra érdemes még odafigyelni az EKHO-val kapcsolatban?
Röviden összefoglalva:
· EKHO alanya a magánszemély. Ezért pl. egy fellépés szerződésekor nem az esetleges vállalkozásával szerződik, hanem magánszemélyként.
· Mielőtt a megfelelő foglalkozásában a bevételére az EKHO-t szeretné alkalmazni, nyilatkoznia kell a kifizető, megbízó felé.
· Az éves értékhatár figyelése, túllépés előtt a nyilatkozatot vissza kell vonni.
· Jogosulatlanul igénybe vett EKHO bevétel összegét az adott évi SZJA bevallásban szerepeltetni kell, az egyéb adók fogják terhelni.
· Az EKHO-val megszerzett bevétel a magánszemély adózott jövedelme, azt már további adók nem terhelik.
Mikor érdemes egy zenésznek könyvelőt megbíznia?
Magánszemélyként, amennyiben az EKHO-t válassza, akkor legalább az első szerződése megkötése, EKHO nyilatkozata előtt célszerű könyvelővel konzultálni, hogy az szakszerű legyen.
Egyéb esetben pedig minden adózási típusú vállalkozás (egyéni-, vagy társas) esetében ajánlott. A „dolgoztasson szakemberrel”-elv a vállalkozás könyvelésében épp úgy kifizetődő, mint a színpadon.
Hasonló cikkek
