„Nem kell mindig az egész világhoz szólni" - Nagy Kátyával beszélgettünk
Hogyan kell felkelteni és fenntartani a közönség figyelmét a mai folyton változó zenei színtéren? Mitől lesz jó a zenei PR? Hogyan épül fel egy sajtócsomag? Többek között ezeket a kérdéseket is feltettük Nagy Kátyának, a Művészetek Völgye sajtófőnökének, a BUSH showcase fesztivál, a New Beat, az Aranyakkord és A Bence kalandjai sajtósának.
A hazai zenei szcénában már többen jól ismernek, mégis kérlek, mutatkozz be pár szóban! Mit jelent számodra a zene és hogyan jött az életedbe a PR, a rendezvényszervezés, illetve mióta foglalkozol ezekkel?
A zene mindig feltöltődést, kis kiszakadást jelentett a világból. Amint lehetett gimisként, mentem koncertekre, fesztiválokra, lelkes „elsősoros” voltam, aki minden dal szövegét kívülről fújta. Emellett az írás az, ami egészen kiskorom óta jelen van az életemben, így egy idő után adta magát, hogy zenéről írjak, mégis, egy darabig azt gondoltam, hogy filmkritikus szeretnék lenni.
Aztán ahogy bekerültem filmszakra, elég hamar rájöttem, hogy inkább zenével szeretnék foglalkozni, így – és persze a Majdnem Híres című filmnek köszönhetően – kerültem a Majdnem Híres Rocksuliba. Ennek már lassan 10 éve, ott találkoztam először azzal, hogy létezik olyan munka, hogy sajtós, és elkezdtem szépen lassan beletanulni a szakmába.
Először gyakornokoskodtam, illetve az egyik csoporttársam zenekaránál, a Képzelt Városnál kezdtem el sajtózni, amely kapcsán egyre többen kerestek meg, ajánlottak. Így idővel kialakult a kapcsolatrendszerem, sok zenekarral dolgoztam együtt, és így kerültem később a Quimbyhez is, ahol négy évig voltam a zenekar sajtósa, jelenleg pedig a Művészetek Völgye sajtófőnöke vagyok.
A COVID miatti lezárásokat követően ismét kivirágzott a zeneipar – nyáron szinte megszámlálhatatlan fesztiválon, koncerten lehetett mulatni. Nézve az aktualitásokat, illetve kicsit a jövőbe tekintve, szerinted egy zenei produkció miként tarthatja fenn vagy keltheti fel a rajongók és a szakma figyelmét ebben a folyton változó, most mégis igen élénk színtéren?
Ez nagyon nehéz kérdés, illetve a figyelem felkeltése mellett a megtartása legalább ugyanolyan fontos. Mostanában azt látom, hogy azok a produkciók pörögnek fel gyorsan, amelyek picit mások, mint a fősodor, amelyekre nem tudod egyből azt mondani, hogy „olyan, mint az a zenekar…”. A jó zene és a jól kitalált megjelenés mellé pedig még rengeteg munkát oda kell tenni a figyelem fenntartásához: tudatosan és rendszeresen jelentkezni új dalokkal és klipekkel, aktívnak lenni a social media felületeken és kreatívan kommunikálni a közönséggel. Itthon szerintem erre az egyik legjobb példa a Carson Coma.
Kicsit konkrétabban: több éves szakmai tapasztalatodat tekintve mik azok az alapvető információk, audio-vizuális anyagok, plusz adalékok, amiket egy igényes zenekari sajtóanyagnak, sajtócsomagnak mindenképpen tartalmaznia kell?
Elsőként egy jól megírt, de viszonylag rövid biográfiát, amely alapján az újságíró gyorsan képet kaphat a csapatról, arról, hogy milyen zenét játszanak, mik a céljaik, mik a zenekar fontosabb mérföldkövei, elismerései. És persze ne maradjanak ki a fontos linkek se. Ha konkrétan egy hírt szeretnének eljuttatni az újságírókhoz, például az új klipjükről, akkor érdemes kész sajtóanyagot küldeni, amely egy az egyben használható cikként is, benne az összes fontos újdonsággal, amelyet lehet színesíteni idézettel. A sajtóanyagot pedig mindig kísérje aktuális zenekari fotó lehetőleg fekvő és álló formátumban is, de megjelenések mellé bekerülhet a sajtócsomagba az artwork vagy egy-két werk fotó is.
Maradjunk a sajtónál; amennyiben egy produkció felkérést kap valamely médiumtól interjúra, mik azok a szempontok, amiket érdemes szem előtt tartani a beszélgetés előtt, közben, után?
Először is, hogy milyen felületre készül az interjú, mi az apropója, mikor van a tervezett megjelenés és az jó-e az adott zenekarnak. A jó időzítés nagyon sokat segíthet a promóban, ezért érdemes úgy szervezni az interjút, hogy ott az aktualitásokról is lehessen mesélni. Az előadónak ugyanúgy fontos, hogy készüljön az interjúra – különösen, ha még nincs benne rutinja –, mint az újságírónak, hiszen neki is az az érdeke, hogy egy jó anyag készüljön a beszélgetésből. Tudjon mesélni a saját produkciójáról, arról, ami éppen aktuális körülötte (új megjelenés, turné, jubileum stb.), és ne csapongjon a témák között beszélgetés közben.
Tiszteljük meg egymás munkáját azzal, hogy felkészülten érkezünk, igyekszünk kerek mondatokban válaszolni és nem utólag írjuk át a saját mondatainkat, vagy ne mondjuk olyat, amit később nem szeretnénk visszalátni leírva. Persze érdemes előzetesen egyeztetni azt is, hogy megjelenés előtt szeretnénk átolvasni az anyagot, mert ekkor lehet még jelezni, ha kimaradt valami fontos vagy hibásan lett lejegyezve például egy dátum.
Az azonnaliság korában bármit tesz, mond, ír egy ismert zenész, az egyhamar szárnyra kap a social médiában. Mindez nagy felelősséggel jár. Ugyanakkor az is igaz, hogy az internet tele van rosszindulatú „trollokkal”. Szerinted hogyan lehet fenntartani az egyszerre aktív és reaktív, tudatos kommunikációt napjainkban egy előadó, zenekar szempontjából?
Itt is érdemes előre tervezni és átgondolni mikor, mi kerül ki. Nyilván mivel, ahogy te is írod, az azonnaliság korában vagyunk, könnyű egyik pillanatról a másikra bármilyen hírt megosztani vagy témára reagálni, és sokszor jól is sülhet el, ha például elsők között reagálunk egy trendre.
Viszont minél több a követő, annál nagyobb a felelősség, az internet pedig nem felejt, ezért érdemes higgadtan és átgondoltan posztolni, főleg ugye a kényesebb ügyekben. Ugyanez igaz a reakciókra is. Mindig lesz olyan, akinek nem tetszik a zenéd, amit mondasz, vagy csak csúnyának tartja az inged. A legrosszabb, amit egy előadó tehet ilyenkor, ha felidegesíti magát és le áll kommentháborúzni a „trollal”, ami személyeskedésbe torkollik. Sok esetben nagyon szépen leszereli őket a többi rajongó, vagy egy jól megfogalmazott, udvarias válasz.
Íme a millió dolláros kérdés: mitől jó PR a jó PR?
Lehet sokféle figyelemfelkeltő akciót vagy clickbait címet kitalálni, de én alapvetően abban hiszek, hogy egyrészt legyen az adott produkcióval önazonos a kampány üzenete, másrészt pedig nem kell mindig az egész világhoz szólni, hanem azokat a csatornákat kell megtalálni, amelyeket a célközönség használ. Hiába hozza le a hírt egy metál magazin, ha alapvetően a kisgyerekes családokat várjuk a koncertekre.
Mesélj nekünk, melyik volt karriered legmeghatározóbb pillanata? Mi a legszebb emléked a munkáddal kapcsolatban? Egy izgalmas kulisszatitok is jöhet!
Szerencsére sok nagyon kedves, számomra fontos pillanatot élhettem át az évek során.
Az egyik ilyen még akkor volt, amikor a Middlemist Reddel dolgoztam. Az első lemezük lemezbemutatója volt a Hajón, a helyszínen lett teltházas és kb. abban a pillanatban, ahogy megszólalt az első szám elkezdett mozogni a hajó, mert mindenki elkezdett ugrálni.
Szintén, a mai napig nagyon kedves emlék, amikor gyakornokságom végén, a Sziget utolsó napján az egyik kollégám a Passenger koncerten megjegyezte, hogy ebben az egész csapatunk munkája benne van, hogy most ennyien itt vannak ezen a csodaszép koncerten és jól érzik magukat. A mai napig jó emlék és lényegében az egyik mozgatórugója a munkámnak az, hogy olyan produkciók létrehozásában segíthessek, amelyek ennyi élményt, örömöt okoznak másoknak. Ilyen a Művészetek Völgye is.
Szerencsés vagyok, hogy olyan előadókkal és produkciókkal dolgozhatok, amelyekben hiszek és sokszor sajtózhattam olyan előadókat is, akikért rajongtam.