A COVID-19 hatása a hangmérnökökre
Erős éve lehetett volna a zeneiparnak 2020-ban, hiszen aranykorukat élték a fesztiválok, a koncertek és egyéb produkciók. A koronavírus megjelenése azonban alapjaiban átírta a forgatókönyvet és a feje tetejére állította a szektor szereplőinek helyzetét. Most a hangmérnökök sorsát vesszük górcső alá, megkérdeztük tőlük, hogyan befolyásolta a munkájukat és a bevételüket a pandémia és mit várnak 2021-től.
Több mint 100 magyarországi hangmérnök bevonásával és megkérdezésével készítettünk statisztikát arról, milyen hatással volt (és van) az ő életükre a járványhelyzet. Közel 47%-uk főállású vállalkozóként végezte a tevékenységét még a békeidőkben – pontosabban 2019-ben –, ám sokan voltak alkalmazotti státuszban és másodállású vállalkozók is.
A vállalkozók közel 52%-a KATA-s volt, 22,4%-a Bt., Kft. és Rt. keretei közt, 19,4%-a pedig hagyományos egyéni vállalkozóként végezte a munkáját.
A zeneipar virágzott, koncertek, fesztiválok és előadások százára számítottak 2020-ban, mígnem kora tavasszal Magyarországra is megérkezett a koronavírus és a vele járó intézkedések.
Se sok pénz, se sok munka
A rendezvények kemény korlátozás alá estek, a fesztiválokat és koncerteket lemondták, a szórakoztatás pedig vagy elmaradt, vagy online térbe került. Ennek sajnos az a kellemetlen mellékhatása lett, hogy a profi szakemberek vagy munka nélkül maradtak, vagy jelentősen csökkent a tennivalójuk.
Nagyon érdekes jelenség figyelhető meg azok körében, akik egy cég alkalmazottaiként tevékenykedtek: 44,9%-ban megmaradt és kicsit kevesebb 40,8 százalékban elveszett az állásuk, míg nagyjából 14,3 %-uk részmunkaidős foglalkoztatásban dolgozott tovább. Itt is hangsúlyozzuk, hogy 100 szakmabeli válaszai alapján igyekszünk bemutatni a helyzetet. Ha végleges igazságokat nem is, tendenciákat fel tudunk villantani, amik Magyarországon megfigyelhetők.
A vállalkozóknál ennél nagyobb eltérések akadnak, ám összességében bizakodásra adnak okot a számok. Picivel több mint kétharmaduk – ha fogcsikorgatva is, de – működteti tovább a vállalkozását, a maradék egyharmad felfüggesztette. Ám még mindig ott a remény, hogy a járványhelyzet és a zeneipar szituációjának normalizálódásával folytathatják a cégüket az eredeti keretek között. Egy kis pozitívum ezekben a borongós, kilátástalan időkben, hogy elenyésző azok száma, akik végleg „bezárták a bazárt”.
Ami már annyira nem ad okot az örömre, az a hangmérnökök zeneipari tevékenységéből származó jövedelmének az alakulása. Sajnos itt azok száma elenyésző, akik tartani tudták a korábbi árbevételüket. A megkérdezettek több mint felének 24% alá esett a bevétele, a másik nagy csoportnak 25-49% közé szorult.
Talán sokan könnyelműen azt mondanák: még ez is jobb, mint a semmi – ezzel egyetérteni és vitatkozni is lehet. Annyi azonban tény, hogy a bizonytalan helyzet új megoldásokat szült. Ahogy a munka nélkül maradt vendéglátósok zöme egy nagyot váltva a kereskedelmi szektorban kezdett dolgozni, úgy a hangmérnökök negyede szintén a szakmán kívül főállású alkalmazottként helyezkedett el, ugyanennyien az egyéb lehetőséget választották.
A válaszadók 37,3%-a a tartalékát éli fel és csupán 7%-nak sikerült elhelyezkedni a szakmán belül főállású alkalmazottként.
Korábban már megemlítettük, hogy az intézkedések miatt nem lehetett megtartani élő koncerteket és előadásokat, így azokat vagy lemondták, vagy más formában rendezték meg. Ez utóbbi lényegében azt takarja, hogy a művészek az online térben nyűgözték le a közönséget. Noha mindenki tudta, hogy az élmény nem lesz ugyanaz, az iparból sokan nagy reményeket fűztek az internetes szórakoztatáshoz, a hangmérnökök túlnyomó többsége azonban úgy látja: ez a megoldás egyáltalán nem tudta pótolni az élő fellépéseket – vagy csak minimálisan.
Ezek alapján okkal merül fel a kérdés: hogyan tovább?
Bizakodva tekintenek a jövőbe
Ahogy azt a Koncertbooking.com blogja is megírta, az oltások előrehaladtával már egyre több országban – Európán kívül és belül egyaránt – téma, mi legyen a nyári fesztiválokkal. Ültetett koncerteket terveznek, azon megy az egyeztetés, hogy milyen formában legyenek megnyitva a rendezvényhelyszíneken található vendéglátói zónák, hány fős létszámkorlátot vezessenek be, és még sorolhatnánk. Röviden összefoglalva mindenki a nyitást várja. Hogy mikor, az már egy problémásabb kérdés – és a hangmérnökök válaszai is megoszlanak a témáról. Negyedük azt mondja, ne kergessünk hiú ábrándokat, inkább mondjunk le az idei szezonról. Akadnak azonban optimisták, akik szerint már május (17,4%), június (20,9%) vagy július (19,1%) elején beindulhatnak a zenés mulatságok. Hozzájuk képest kevesek fejében fordult meg a nyár végi, kora őszi nyitás.
Abban viszont nagy az egyetértés, hogy vakcina ide vagy oda, 2021-ben nem áll vissza a régi rend, biztosan nem lesz annyi fellépés, mint 2019-ben. Csak kevesen remélik, hogy nagyjából hozni tudják a békeidőbeli számokat.
Végezetül: mi lesz azokkal, akikről jelen cikk szól? Hogy alakul a hangmérnökök sorsa, ha beindul a zenei piac? Akik elhagyták a szakmát, vajon visszatérnek? Határozottan igen!