Hogyan hat a zene a társadalmunkra?
A zene kultúrákat és társadalmakat formál/formált szerte a világon, és nemzedékről nemzedékre öröklődik. Amellett, hogy képes megváltoztatni a hangulatunkat, befolyásolni felfogásunkat, változásra inspirál bennünket. Bár mindenkinek megvan a maga személyes kapcsolata a zenével, de kollektív hatásai nem biztos, hogy nyilvánvalóak. Szóval, hogyan hat a zene a társadalomra? Hogy erről képet kapjunk, a www.savethemusic.org segítségével vizsgáljuk meg, milyen mélyen befolyásolja életünket a zene és milyen szociológiai hatásai vannak!
Zene és társadalom
A zene az emberi civilizáció egyik lételeme; képes érzelmileg, erkölcsileg és kulturálisan hatni a társadalomra. Amikor az emberek zenét cserélnek egymással, betekintést mutatnak/nyernek egy másik életmódba, egy másik kultúra esszenciájába. A zene és a társadalom kapcsolatának megismerése különösen fontos konfliktusok idején, amikor a kommunikáció más csatornái kihívást jelentenek.
A zene, mint afféle kulturális jog, segíthet más emberi jogok előmozdításában és védelmében. Támogathatja a gyógyulási folyamatot, a falak és határok lebontását, a megbékélést és a nevelést. Világszerte a zenét a társadalmi változás és a közösségek összehozásának eszközeként is alkalmazzák.
A zenét a mindennapokban leginkább arra használjuk, hogy kikapcsolódjunk, önkifejezzünk, szembenézzünk érzelmeinkkel és általánosságban javítsunk közérzetünkön.
A zene képes mélyen befolyásolni mentális állapotunkat és javítani a hangulatunkat. Amikor szükségünk van rá, a zene energiát és motivációt ad nekünk; amikor aggódunk, megnyugtat bennünket; ha fáradtak vagyunk, erőt meríthetünk belőle; amikor kiégettnek érezzük magunkat, újra inspirációt nyújt számunkra.
A dalok és dallamok inspirálják az embereket, irányítják cselekedeteiket, és segítik az identitás kialakulását, fejlődését.
A zene társadalmi hasznossága letagadhatatlan, hiszen:
· platformot biztosít az alulreprezentáltaknak,
· pozitívan befolyásolja a hangulatunkat és inspirációt szolgáltat számunkra,
· bátorít bennünket, hogy mozgáson és táncon keresztül fejezzük ki magunkat,
· segítségével áthidalhatóak a kommunikációs szakadékok,
· teret enged a tanulásnak, fejlődésnek, ötletmegosztásnak.
A zene hatása gondolatainkra és cselekedeteinkre
A zene hatása érinti emlékeinket, tudatalattink mélyebb rétegeit, gondolatainkat, érzelmeinket és érdeklődési köreinket. Az agykutatásban még mindig sok a felfedezetlen terület, ugyanakkor a neurológia révén egyre többet tudunk meg arról, hogy pontosan hogyan hat ránk a zene.
A zeneterápiát gyakran használják a figyelem és a memória javítására, továbbá a zene pozitív hatással lehet a demenciában vagy Alzheimer-kórban szenvedőkre. A zene számos módon lehet gyógyító eszköz, és áthatja létezésünk minden aspektusát. A dalokat gyakran különféle spirituális gyakorlatokon is használják, a kisgyermekek mondókákon és verseken keresztül tanulják az ábécét, a bevásárlóközpontok és éttermek pedig szintén zenével töltik be a tereket.
De mennyire képes ez a mindig jelenlévő entitás ténylegesen hatni ránk? A különféle neurológiai vizsgálatok kimutatták, hogy amikor zenét hallgatunk vagy előadunk, szinte minden agyi régió egyidejűleg aktív. A zenehallgatás és a zenekészítés valójában megváltoztathatja az agy működését.
Tanulmányok szerint a zene befolyásolja azt, ahogyan a minket körülvevő világot látjuk. Egy 2011-es cikkben a Groningeni Egyetem kutatói 43 diákot bíztak meg azzal a feladattal, hogy azonosítsák a vidám vagy a szomorú arcokat, miközben vidám vagy szomorú zenét hallgatnak. A résztvevők vidámabb arcokat észleltek, amikor vidám zenét szólaltattak meg, míg szomorú zene esetén ennek ellenkezője történt. A kutatók szerint a zene hatásának tudható be az, hogy a szenzoros ingerekre, például az arckifejezésekre vonatkozó észlelési döntéseinket közvetlenül befolyásolja mentális állapotunk. A zene fizikai reakciókat vált ki az agyban, és egy sor kémiai folyamatot indít el.
A Classical Music: Expected the Unexpected című könyvben Kent Nagano zeneszerző és karmester Daniel J. Levitin idegtudóssal beszélgetett arról, hogyan lép kölcsönhatásba a zene az aggyal.
Ahogy fentebb is érintettük, a zene társadalmi hatásai közé tartozhat az emberek közérzetének javulása az agyban végbemenő kémiai reakciók, például az oxitocinszint növekedése miatt. Az oxitocin vagy „szeretethormon” hajlamosabbá tesz bennünket a társadalmi interakciókra vagy az egyének közötti bizalom kiépítésére. A zene emellett fokozza az immunglobulin A antitest szintézisét is, ami döntő fontosságú az emberi egészség szempontjából. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a melatonin, az adrenalin és a noradrenalin szint is emelkedik mindössze néhány hét zeneterápia után.
A noradrenalin és az adrenalin hormonok hatására éberebbek leszünk és belobbannak az agy „jutalom” területei.
A zene kulturális hatása
A mai populáris zene a kor kultúráját tükrözi. Az egyes korszakok dalszövegeiben és hangzásaiban felismerhetjük egy-egy generáció lenyomatait, és észlelhetjük a „még formálódó” történelmet. Manapság a kultúra gyorsabban változik, mint valaha, így a zene is fokozott ütemben formálódik.
Évtizedek óta viták forrása a zene társadalomra gyakorolt hatása, és úgy tűnik, hogy minden generációval egy-egy új zenei irányzat jelenik meg, amely szerint az előző generációk azt mondják: „Az én időmben jobb volt…”.
A zene és a társadalmi mozgalmak szorosan összefüggenek egymással. Szinte minden népszerű zenei irányzat botrányosnak számított régen: a jazz, a rock 'n' roll és a hip-hop is tiltakozást és bojkottot váltottak ki.
Bár lehet, hogy nem szeretünk egy zenei irányzatot vagy egy bizonyos zenei műfajt, de azt mindenképpen értékelnünk kell, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy egyáltalán részesei lehetünk ennek a sokféleségnek. A zene a világ egyes részein nem olyan könnyen hozzáférhető. És bár mindig is a kifejezésmódok határait feszegette a zene, a világ egyes részein más és más, ahogy az emberek fejezik ki magukat.
A különböző zenei irányzatok, amelyeket életünkben látunk/hallunk, betekintést nyújtanak abba, hogy az egyes kultúrákban miről beszél(het)nek és miről nem.
A régi zenék jobbak, mint a maiak?
A zene mint a változás kiindulópontja
A zene emberi jogi mozgalmakra gyakorolt hatása és a változás előmozdítójaként betöltött szerepe egyértelmű. Szemléletes példák erre a „We Shall Overcome” és a „Strange Fruit” című dalok. Ezek lebontották a korlátokat, edukáltak, empátiára sarkalltak, és hozzájárultak a szegregáció megszüntetéséhez.
A zene napjainkban továbbra is rávilágít az emberek által világszerte tapasztalt egyenlőtlenségekre, és nyilvánvaló, hogy sosem fog kilépni változást elősegítő szerepéből.
A különböző dalok képesek formálni világot, megkérdőjelezik az előzetes elképzeléseket, és rávilágítanak olyan kérdésekre, amelyek figyelmen kívül maradtak.
Ha érdekesnek találtad ezt a cikket, oszd meg közösségi média oldalaidon, vagy iratkozz fel hírlevelünkre ITT, hogy semmi fontosról ne maradj le a zeneipari trendeket, történéseket illetően!
Forrás: savethemusic.org, kiemelt kép: Unsplash